TARTALOMJEGYZÉK
1. A piac és annak szereplői
2. A termelési tényezők és azok jövedelemtípusai
3. Befektetési formák és vállalkozás
4. A vállalkozóvá válás folyamata, vállalkozási formák
5. Vállalkozásformák Magyarországon
KISVÁLLALKOZÁS ÉS GAZDASÁG
A vállalkozásvezetésben, az elkövetkező években a piac- és versenyhelyzet elemzés, a stratégia, a finanszírozás és pénzügyi tervezés, a kooperáció és a marketingkoncepció témaköre kap elsőbbséget. A környezet gyors változásából adódóan új játékszabályok alakulnak ki, amire a vállalkozások vezetőinek is rá kell hangolódnia.
A kisvállalkozói vállalkozásvezetés még nem felel meg egyértelműen egy modern piacgazdaságban szokásos gyakorlatnak. Sok esetben inkább éppen fejletlenségről beszélhetünk. Ennek okait az alábbiakban lehet összefoglalni:
A gazdálkodási, gazdasági ismeretek a modern vállalkozásvezetés egyik nélkülözhetetlen, - ámde korántsem egyetlen - eszköze. A piacképessé válás, illetve a piacképesség növelése minden vállalkozni akaró, vagy a tevékenységét fejleszteni kívánó számára egy folyamat eredményeként valósul meg. Felmérések és a gyakorlat is bizonyítják, egyre többen vélik úgy, hogy igazi vállalkozóvá tanulással válik az ember. Az ehhez szükséges ismeretet több forrásból be lehet szerezni: szakkönyvekből, képzéseken, tanfolyamokon keresztül, a gyakorlatból, mások ilyen jellegű tevékenységének vizsgálatából egyaránt.
Az induló vállalkozóknak már a kezdeteknél képesnek kell lenniük arra, hogy miként mérhetik fel, ítélhetik meg vállalkozásuk hosszabb távú ívét, életgörbéjét. A már működő, ámde még kezdő, - 3 - 4 éven belüli - vállalkozások a legveszélyeztetettebb kategóriába tartoznak. Tovább kellene lépniük, vagy ki kellene jelölniük vállalkozásuk kereteit, méreteit.
Mindazok, akik úgy gondolják, hogy lemondhatnak a modern vállalkozásvezetési ismeretekről, lemondhatnak a bevételek hosszú távú biztosításáról is! A világgazdaság egyre terebélyesedő, növekvő hálózatával, az európai piac erőteljesebb nyitásával a kisvállalkozások keretfeltételei, környezeti tényezői is változnak. Ezek a mozgások új lehetőségeket, de új fenyegetéseket is jelentenek. A lehetőségek kiaknázásához nem csak anyagi tőke kell, hanem annak működtetéséhez szükséges szakismeret is.
Az eltelt néhány esztendőben a kisvállalkozások komoly piaci tapasztalatokra tettek szert. Közülük mindazok, akik életképesnek bizonyultak ebben a megmérettetésben, a továbblépés irányait kutatják. Az eredményesen gazdálkodók további versenyhelyzetben tartása, újabb versenyelőnyökhöz való juttatása a gazdaságfejlesztéssel, tanácsadással foglalkozó szervezeteknek, cégeknek és a piaci résztvevőknek közös érdeke. Az Európai Unióhoz képest a mikrovállalkozások számaránya meglehetősen magas Magyarországon. Már ma érezhető azonban, hogy elindult egy kiválasztódási folyamat, amely várhatóan egyre inkább felgyorsul majd. Egy egészséges, a piac által diktált szelekcióban minden bizonnyal a piacképes vállalkozások csoportjai maradnak versenyhelyzetben.
A tudatosan alkalmazott vállalkozásvezetési ismeretek, a marketinggondolkodás, beállítódás hiánya elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknál figyelhető meg. Természetesen ösztönösen is lehet vállalkozást jól vezetni. A kérdés csak az, meddig? A vállalkozást körülvevő külső környezet változásaira gyorsan reagálni kell. „A nagy hal megeszi a kis halat” régi fordulatot (amit természetesen ma sem szabad elvetni!) ma inkább úgy értelmezhetjük, hogy „A gyorsak eszik meg a lassúakat!”. Az azonnali cselekvésnél a reakcióidő rövid, miközben a távlatokat is pásztázni kell. Ezért ma már az igazi sikerhez egyre inkább kevésnek tűnik a piaci igények felismerése, kielégítése. A piacorientáció helyébe a piacalakítás lép, ami lényegesen aktívabb szerepet kíván a résztvevőktől, hiszen „eseményirányítóvá” kell válni a saját kis értékesítési területen.
A gazdaságnak mind országos, regionális, mind település szinten elsősorban jól menő cégekre, vállalkozásokra van szüksége. Olyanokra, amelyek képesek lesznek megküzdeni az uniós piac és verseny kihívásaival. Kiemelten fontos tehát, hogy ez beépüljön a mikro- és kisvállalkozók mindennapi gondolkodásába.
Induló vállalkozások
Az induló vállalkozóknak szóló mottónk így hangzik: „Semmit nem szabad a véletlenre bízni!” Ezért irányukba felértékelődik az útmutatás szerepe. A mikrovállalkozások egy jelentős része ugyanis már a megindulás után rövidesen tönkremegy, aminek nem kellene így lennie. Az oka leginkább az, hogy nem vizsgálták körültekintően a termék vagy szolgáltatás piacát, annak nagyságát, a saját maguk és a konkurencia versenyelőnyeit, hátrányait, a termék vagy szolgáltatás fedezettermelő képességét.
Sok kisvállalkozásnak pedig egyáltalán nem kellene megszűnnie, mivel már elindulnia sem szabadott volna! Fontosak tehát azok az ismeretek, amelyekkel egy üzleti tevékenységet még a befektetések előtt minősíteni lehet. A vállalkozás, a gazdálkodás tudománya nem olyan mély ismeret, amelyet nem lehetne elsajátítani legalább főbb vonalaiban. Kell hozzá, viszont egy vállalkozói attitűd, személyes beállítódás. A véletlenek ritkán segítenek meg hosszú távon.
Működő vállalkozások
„A sikereseknek szárnyakat!” A már működő vállalkozások harmadik-negyedik éve ismét egy kritikus szakasz. Ez többnyire az az időszak, amikor stabilizálni kellene az elért piaci pozíciót. Újabb fejlődési, növekedési irányokat kellene kitűzni. A vállalkozás stratégiájára alternatívákat kell tudni, megfogalmazni. A legtöbb vállalkozásnál ez lesz a piacfejlesztés, akár például az exportbővítés időszaka. A „hogyan tovább” azoknak szól, akik fejlődésorientáltak, de fogódzókra van szükségük vagy éppen megerősítést várnak bizonyos elgondolásaikra.
Mind a kezdő, mind a már működő és fejlődni akaró vállalkozások szembesülnek azokkal a kérdésekkel, amelyeket a képzési modul feltár.
Helyi gazdaságélénkítés
A kisvállalkozások egyik továbblépési lehetősége, ha az elkövetkező időszakban tovább erősítik az egymás közötti és a településen belüli, helyi együttműködést. Ennek eredménye a lokális gazdaságélénkítés. A cél elérése a helyi és kistérségi folyamatokban rejlő kooperációs gazdasági lehetőségeken alapszik.
A településközpontú gazdaságfejlesztés egy többszereplős, több szektorra kiterjedő tevékenység. Az alkotó munka középpontjában a kooperáció áll. Az együttműködő partnereknek (vállalkozók, önkormányzat, civil szervezetek, intézmények, stb.) ehhez folyamatos és aktív párbeszédet kell folytatniuk egymással. Könnyen belátható, hogy nem csak egy-egy vállalkozásnak, hanem egy-egy térségnek, településnek is piacképesnek kell lennie. Mitől piacképes a régió, kistérség, település? Kik a szereplői a helyi gazdaságélénkítésnek? Milyen reális érdekek, igények jelennek meg ezen a területen? Hogyan kezdhető el egy ilyen munka település szinten? Milyen erőforrások szükségesek ehhez? Hogyan építhető egymásra a vállalkozói és a térség gazdasága? Milyen lehetőségeket kínál ez a kisvállalkozóknak? Számtalan kérdés adódik a téma súlyának felvillantására.
A kisvállalkozások katalizátorai lehetnek a helyi változásoknak, amihez mindenekelőtt aktív belső kommunikációra, helyi értékelemző munkára, a települések és a vállalkozások gazdasági jövőképére van szükség.
A vállalkozások gazdasági környezete
A kisvállalkozások környezete az elmúlt időszakban alaposan megváltozott, illetve a változás folytonossá és egyre gyorsabbá vált. Az ehhez való dinamikus alkalmazkodásnak ezek a vállalkozások éppen akkor vannak kitéve, amikor a fejlődési és növekedési irányokat is egyre pontosabban kell kitűzniük. A verseny egyre inkább kiteljesedik és erőteljesebbé lesz. Ebben az időszakban meghatározóvá válik a továbblépés útjainak megbízható, legbiztonságosabb kiválasztása. Az adódó esélyek kiaknázása, a változó környezet veszélyeivel való szembenézés mind a vállalkozástól, mind annak tulajdonosától, a vállalkozótól is újabb erőfeszítéseket, ismereteket, képességeket és készségeket igényel.
A kisvállalkozás nem kisebb nagyvállalkozás! Teljesen mások a működési feltételei. A hazai mikro- és kisvállalkozások kihívás előtt állnak. Ahhoz, hogy „életképességből” megfeleljenek, a tulajdonosok szellemi arzenáljából nem hiányozhat a piacközpontú szemlélet, a vállalkozásvezetési és gazdálkodási orientáció sem. Ma már égetően szükséges, hogy ez természetessé váljon!
A makrogazdasági környezet, mint háttér jelentős befolyásoló tényező. Ezért a feldolgozandó témák a környezetorientált gondolkodásban, a piacalakító vállalkozásvezetés gyakorlatában, a tudatosan tervezett stratégiai és marketing eszközök alkalmazásában hasznosulnak leginkább. Ráirányítja a figyelmet arra, hogy a hibák jó része kiküszöbölhető, elkerülhető lenne.
A gazdálkodás, gazdaság, gazdaságosság. A háztartás gazdálkodása. A vállalkozás, mint a gazdálkodás alapegysége. A termelés mikroökonómiája. Gazdálkodás makroszinten.
A gazdálkodás, gazdaság, gazdaságosság. A háztartás gazdálkodása. A vállalkozás, mint a gazdálkodás alapegysége. A termelés mikroökonómiája. Gazdálkodás makroszinten.
A gazdaság szervezése. A gazdaságpolitika fogalma és eszközrendszere. A piacgazdaság feltételei és irányítása.
A gazdálkodás alanyai. A gazdálkodó szervezetek szerepe, működésük közös vonásai, csoportosításuk.
A vállalkozási formák jellemzése. Az alapítás, működés és megszüntetés főbb szabályai.
A vállalkozás színtere. A piac és a piaci szereplők. Kereslet, kínálat, egyensúly. Piaci formák. Piacszabályozás.
A termelési tényezők piaca. A tőkepiac, pénz és értékpapírpiac. A nemzetközi piac.
A piac szűkebb és tágabb értelmezése
Szűkebb:
A kereslet és a kínálat találkozási pontja. Egy földrajzi hely.
Tágabb:
Beszélünk absztrakt értelemben a piacokról. Pl. a ruházati piacról, a beruházások piacáról, stb.
A piac fogalom használatánál az alábbi négy elemet kell figyelni:
A téma felvezetésénél a szocialista tervgazdaságból lehet kiindulni. Ott a kínálati oldal az uralkodó, amit eladói piacnak nevezünk. A piacgazdaságban vevőpiacról beszélünk. A fogyasztók, a vevők uralják a piacot. Az, hogy ennek a két oldalnak milyen az érdekérvényesítő képessége beszélhetünk tervutasításos gazdaságról vagy piacgazdaságról.
A fogyasztói és a termelői magatartás kereslettel való összefüggéseit a keresleti és a kínálati görbe bemutatásával lehet szemléltetni. Ez segít a hallgatóknak a makro összefüggések jobb megértésében is.
A gazdasági körforgás:
Szükségletek - termelés - elosztás - forgalmazás - fogyasztás |
A szükségletek elemzése a Maslow szükségletpiramis alapján jó eligazodást nyújt.
A termelés szűkebb fogalma: anyagi javak vagy szolgáltatások közvetlen előállítási folyamata.
A termelés bővített fogalma: az előbbin kívül magában foglalja a termelés eredményének realizálását is.
A gazdasági tevékenység szerkezete:
Napjainkban rendkívül fontossá vált a pénzgazdaság és főleg az információgazdaság. A pénz- és információmozgások váltják ki és eredményezik az erőforrások mozgását. A modern gazdaságok bővelkednek piacokban.
Az eladók piacától a vevők piaca felé való elmozdulás ügyfélorientációt és aktív piacbefolyásolást kíván a vállalkozóktól. A vállalkozás környezetében lezajló fordulat szükségszerű változásokat kell, hogy eredményezzen a vállalkozásban is. A változásoknak kiszámíthatóknak kell lenniük. A vállalkozónak tehát információra van szüksége az aktuális helyzetről.
A vállalkozás jövője attól függ, hogy piacát jobban ismeri-e, mint a konkurencia. A gyors környezeti változásokból adódóan a vállalkozásoknak számtalan kihívással kell megbirkózniuk. Az ezekre adott válaszok során gondot kell fordítaniuk arra, hogy marketing cselekvésük tervezett események sora legyen. A marketing szemlélet kiinduló pontja az a felismerés, hogy a vállalkozóknak a sikerek elérése érdekében az ügyfelek szükségleteire, igényeik kielégítésére kell koncentrálniuk. Ennek feltárása és megismerése, valamint az ügyfelek versenytársaknál hatékonyabb elérése a piaci siker alapja és feltétele.
A piacok alapvető válfajai:
Az egyes piacokon belül és azok között értékcserék zajlanak.
Az eladók és a vevők több ponton kapcsolódnak egymáshoz. Az eladó a piacot árukkal, szolgáltatásokkal és üzenetekkel látja el. Ezért cserébe pénzt és információt kap. A vállalkozók mindennapi szóhasználatában a piacok kifejezés a fogyasztók különféle csoportokba rendezését jelöli. Ezért beszélhetünk szükségleti piacokról (pl. élelmiszerpiac), termékpiacokról (pl. cipőpiac), demográfiai piacokról (pl. fiatalok piaca) és földrajzi piacokról (pl. belföldi, megyei piac). Ismert, hogy a piac fogalmát olyan területekre is kiterjesztik, mint pl. a szavazók piaca, a munkavállalók piaca, az adományozók piaca, stb.
2. A termelési tényezők és azok jövedelemtípusai
A termelési tényezők a vállalkozás nélkülözhetetlen eszközei. A 3 tényező közül biztos, hogy minden vállalkozásnak vennie kell valamilyen arányban, hogy működni tudjon. Az egyes termelési tényezők igénybevételét honorálni kell. Ez a honorárium a termelési tényezőkhöz kötődő jövedelem. Nincs más jövedelem, csak a termelési tényezőkből származtatható jövedelem.
A három termelési tényező:
FÖLD:
JÖVEDELMEI:
TŐKE:
JÖVEDELMEI:
MUNKA:
JÖVEDELMEI:
3. Befektetési formák és vállalkozás
A vállalkozásalapítás, mint stratégiai és befektetési döntés megalapozása kerül előtérbe.
Az egyes egyszerűbb befektetési formákat célszerű áttekinteni a hallgatókkal a kockázat és a várható hozam szempontjából. Ennek célja, hogy a vállalkozást jobban el tudják helyezni ebben a rendszerben.
Egy lehetséges sorrendet vázol fel az alábbi táblázat. A sorrendiség elsősorban a kockázatosság alapján értelmezhető elsősorban.
Befektetési forma | Kockázat | Elvárt hozam |
|
|
|
Állampapír befektetések (pl. kötvény) | Nincs | Nincs, vagy alig van reálhozam, hiszen nominálhozama inflációkörüli |
Banki befektetések (bankbetét) | Nincs, illetve egy bizonyos volumenig nincs. Afölött már lehetnek kockázatok. | Reálhozam nincs, vagy alig van. |
Vállalati kötvény | Magas | Magasabb, mint az eddigiek |
Részvény | Magasabb | Magasabb, mint az eddigiek |
Vállalkozás | Legmagasabb | Az elvárt hozam a legmagasabb |
4. A vállalkozóvá válás folyamata, vállalkozási formák
A vállalkozó személyiség jellemzői.
Kiegészítve: az oktatás szerepe a vállalkozóvá válási folyamatban.
Milyen ismeretekre van szükség?
A cégforma, vállalkozási forma:
VÁLLALKOZÁSI FORMÁK | FELELŐSSÉG | TŐKESZÜKSÉGLET |
EGYÉNI VÁLLALKOZÁS | KORLÁTLAN | - |
KKT | KORLÁTLAN | - |
BT | BELTAG KORLÁTLAN, | - |
KFT | KORLÁTOLT | 500 eFt |
RT | KORLÁTOLT | 5.000 eFt |
Mit érdemes figyelni vállalkozási forma megválasztásakor?
Az egyes vállalkozási formák elindításának lépései az egyéni és a társas vállalkozások esetében részletesen fel kell dolgozni.
5. Vállalkozásformák Magyarországon
Az 1999. évi XCV. Tv. értelmezése: Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról.
A törvény a hazai vállalkozások EU konform besorolását adja meg.
Vállalkozás nagysága | Foglalkoztatottak száma (fő) | Árbevétel | Mérlegfőösszeg (millió forint) |
|
|
|
|
Mikrovállalkozás | 1 – 9 | - | - |
Kisvállalkozás | 10 – 49 | 700 | 500 |
Középvállalkozás | 50 – 249 | 4.000 | 2.700 |
nagyvállalkozás | 250-től több | 4.000 fölötti | 2.700 fölötti |
![]() |
![]() |