TARTALOMJEGYZÉK
1. AZ ÜZLETI TERV ELKÉSZÍTÉSE
1.1. Az eredményterv
1.2. A piac felvevőképességének ellenőrzése
1.3. A vállalkozáshoz szükséges eszközjegyzék elkészítése
1.4. A nyitó mérleg elkészítése
1.5. Műszaki és termelési terv elkészítése
1.6. A kisvállalkozások marketingterve
1.7. A kisvállalkozások szervezeti felépítése
1.8. Költség-, pénzügyi és kockázati terv
1.9. A kisvállalkozások menedzselésének koncepciója
Bármilyen új vállalkozás sikerének esélye növelhető azzal, hogy a leendő tevékenységről egy átfogó üzleti terv készül.
A terv körvonalazza a vállalkozás minden lényeges részét, működésének oldalait, területét, folyamatát.
Nincs egyetlen olyan tervkészítési folyamat, amely az egyedüli helyes lépéssorozat volna!
Az üzleti terv részletessége és mélysége a vállalkozás méretétől és tevékenységének jellegétől is függ. A tartalom változhat aszerint is, hogy termelő, szolgáltató, kereskedelmi vállalkozásról van-e szó. A piac mérete, a verseny és a lehetséges növekedés szintén befolyásolja az üzleti terv tartalmát.
Minden vállalkozó valamilyen elvárt jövedelemért dolgozik. Ez magában kell foglalja a munka után járó jövedelmet és a tőke hozadékát is. A kalkulációs költségekkel is számolni kell!
Az elvárt jövedelem meghatározása után a következő három adatra van szükség a jövedelemterv elkészítéséhez:
A. Árukészlet átlagos forgási sebessége |
Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a készletállomány t hányszor értékesítik egy év alatt.
ÉRTÉKESÍTETT TERMÉKEK KÖLTSÉGE
ÁTLAGOS RAKTÁRKÉSZLET
B. Az átlagos haszonkulcs |
Az átlagos bruttó haszonkulcs az értékesített termékek költsége és az értékesítésből származó bevétel közötti különbséggel egyenlő, az értékesítési árbevétel %-ban kifejezve.
BRUTTÓ HASZONRÉS ÉRTÉKESÍTÉS | X 100 |
C. Nettó haszon értékesítés %-ban |
Az értékesítés százalékában kifejezett haszon (profithányad) mutatószáma azt jelenti, hogy az árbevétel hány százaléka marad meg nyereségként.
PROFIT (TISZTA NYERESÉG) ÉRTÉKESÍTÉS | X 100 |
Az elvárt haszon és a fenti három mutató értékének ismeretében elkészíthető a vállalkozás jövedelemterve. Fontos, hogy a táblázatot mindig alulról fölfele kell kitölteni.
Pl.
jövedelemterv a ……. évre |
Értékesítés árbevétel 12.500 (2) Értékesített termékek költsége
Értékesített termékek költsége 8.125 (4) Bruttó haszonrés 4.375 (3) |
A tervezett jövedelem fenti számítása megmutatja a vállalkozónak, hogy az induló feltételekkel az üzleti tevékenység eredményét 1.500 e Ft-ban akarja realizálni, akkor ehhez 12.500 e Ft árbevételre kell szert tennie, 2.031,25 értékű raktárkészletet tartania, s ezt a készletet évente négyszer kell megforgatnia és a teljes értékesítés 35 %-át kell haszonkulcsként elérnie.
1.2. A piac felvevőképességének ellenőrzése
Ezen elemzésnek az a fő célja, hogy megállapítható legyen a célba vett piaci területen reálisan mekkora értékesítésre, számíthatunk. Vagyis ki kell deríteni, hogy van-e lehetőség az első lépésben meghatározott nyereséget biztosító mennyiség értékesítésére.
Lehetséges alternatívák:
1.3. A vállalkozáshoz szükséges eszközjegyzék elkészítése
Ez az eszközjegyzék nem csak a vállalkozás működéséhez szükséges eszközök listáját jelenti, hanem annak árát is fel kell tüntetni. Itt kell eldönteni, hogy miként legyenek biztosítva az egyes eszközök a vállalkozás számára.
Az üzleti politikával kapcsolatos döntésekre is ebben a fejezetben kell sort keríteni. Tehát, hogy mi legyen a számlakövetelésekkel, a hitelre történő értékesítéssel.
Fontos, hogy a lista összeállításánál költségszempontok nélkül döntsünk.
Az eszközök megtestesülhetnek készpénz, másokkal szembeni követelések, készletek, épületek, felszerelések és berendezések, szállítóeszközök formájában. Ezek mindegyike tőke befektetését igényli és az új vállalkozás alapvető eszközeit, jelenti.
Az általános eszközlista a következőket tartalmazza
1.4. A nyitó mérleg elkészítése
Ez a lépés az előző lépésben összeállított lista alapos tanulmányozását igényli és annak eldöntését, hogy az egyes eszközök megszerzését hogyan biztosítjuk Dönteni, kell arról, hogy az épületet béreljük, vagy megvesszük, a felszerelést lízingeljük, illetve megvásároljuk, hogy magunk szállítsuk, vagy szállító céget bízzunk meg ezzel. Tisztázni kell a felhasználandó eszközöket, felveendő hiteleket, a befektetés nagyságát. A tisztázás az eszközök megszerzésénél felhasználható különböző hitelfajták, és a biztonságosan felvehető hitelek mennyiségének ismeretét jelenti.
A nyitó mérlegnek minden olyan fontos eszközt tartalmaznia kell, amiket az előző fejezetben a szükséges eszközök listáján felsoroltunk. A mérlegben minden eszköz teljes beszerzési árán szerepel. A bármelyikhez felvett kölcsönt hitelként mutatjuk ki.
A nyitó mérleg mindig arra a pillanatra "nyitó", amikor a kölcsönkérelmet beadjuk, vagy a vállalkozás fejlesztését, indítását tervezzük.
NYITÓ MÉRLEG ELŐKÉSZÍTÉSE
(adatok e Ft)
ESZKÖZÖK Befektetett eszközök
Befektetett eszközök összesen Forgóeszközök
Saját tőke
FORRÁSOK Kötelezettségek
Összesen:
Forgóeszközök összesen | FORRÁSOK |
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | FORRÁSOK ÖSSZESEN |
1.5. Műszaki és termelési terv elkészítése
A terv fő elemei
1.6. A kisvállalkozások marketingterve
A marketing terv lényeges része az üzleti tervnek, hiszen ez vázolja fel azt, hogy
Meg kell állapítani, hol vagyunk? Merrefele tartunk? Hogyan jutunk el oda?
A marketing-mix elemeit konkrét akciótervben kell kidolgozni! (Meg kell határozni a marketingterv költségvetését is!)
1.7. A kisvállalkozások szervezeti felépítése
Az üzleti terv készítésének ebben a fázisában kell rögzíteni a vállalkozás szerkezetét (tulajdonosi struktúra). Társaságnál társasági szerződést kell készíteni. Nagyobb vállalkozásoknál szervezeti ábrát is lehet készíteni.
1.8. Költség-, pénzügyi és kockázati terv
A jövedelemszámítási terv továbbfejlesztésekor kerül sor a költségterv elkészítésére. Az állandó és a változó költségek elemzése és a vállalkozás AKN struktúrájának összeállítása során vizsgálni kell a vállalkozás, illetve termékei ár-, fedezet, erőforrás érzékenységét, továbbá a kitűzött beavatkozások (beruházás, kooperáció, reklám, árengedmény, stb.) útján elérhető volumen nyereségtömeg-kihatásait, amelyeket szembe kell állítani a ráfordításokkal.
Egy átlagos vállalkozásnál a következő működési költségekkel lehet számolni az árbevétel százalékában:
bérleti díjak alkalmazotti fizetések hirdetés behajthatatlan követelés szállítási költségek értékcsökkenés felszerelések egyéb költségek | 4% 8% 1% 1% 2% 1% 1% 5% |
Összesen: | 23% |
Minden vállalkozásnak meg kell találnia a saját költségstruktúráját. A tervezésben figyelemmel kell lenni arra, hogy az összköltség ne haladja meg az árbevétel 23%-át
A fentiek ismeretében elkészíthető a vállalkozás AKN struktúrája. Az AKN struktúrát a hitel futamidejének éveire, illetve a működés néhány évére kell elkészíteni, hiszen gondoskodni kell egy időtartamra vonatkozó előrelátásról. (A bank is legalább erre az időszakra rendkívül érdekelt a vállalkozás finanszírozásában.)
A nyert adatokból felrajzolható az ún. fedezeti görbe.
A vizsgált évekre bemutatott AKN struktúrát "nyereség-veszteség" számításnak, fedezeti pont vagy fedezeti mennyiség számításának is tekinthetjük. Emellett betölti az értékesítési terv szerepét is. A táblázatból láthatóvá válik, hogy pl. a hitel visszafizetésének a feltétele megvan!
A gondos vállalkozó számára alapvető feladat, hogy ismerje az összköltség alakulását, mibenlétét és, hogy tudjon fedezeti diagramot készíteni. A fedezeti diagram segítségül szolgálhat a költségvetés készítésénél, az ár és értékesítési politika kialakításánál, a költséggazdálkodásnál és egyebek között a növekedési tervek készítésénél.
A felkészült kisvállalkozónak tudnia kell, hogy mekkora mennyiséget kell értékesítenie ahhoz, hogy a kiadásait fedezni tudja. A diagram megmutatja, hogy a növekvő értékesítés egyes szintjeihez mekkora nyereség tartozik. Leolvasható róla az árpolitika változásának eredménye és a költségcsökkentésből származó haszon mértéke.
A diagram minden értékesített mennyiségre megadja az állandó, változó és összes költségek, valamint az árbevétel kapcsolatát.
Megmutatja, hogy az értékesítés tervezett növekedése mekkora hasznot eredményez. Ezeket, az összefüggéseket a meglévő ismeretek és költségkimutatások alapján mérjük. Bármilyen változás esetén - pl. kapacitásnövekedés - új diagramot kell készíteni.
FEDEZETI PONT MEGHATÁROZÁSA KÉPLETTEL
Ha csak az a célunk, hogy meghatározzuk azt az árbevételt, amely éppen fedezi a költségeket és ismerjük az állandó és változó költségek, valamint az értékesítés összegét, akkor a következő képletet használhatjuk:
FEDEZETI MENNYISÉG MEGHATÁROZÁSA KÉPLETTEL
CASH-FLOW
Pénzáramlási előirányzat (büdzsé)
Egy vállalkozó mindig külön figyelemmel kíséri a készpénzforgalom alakulását (cash-flow).
Induló vállalkozásnál vagy hitel felvételénél különösen fontos az, hogy miként alakul a vállalkozás pénzforgalma (fizetőképessége) az érintett időszakban.
Ezt mutatja be a pénzforgalmi terv:
Tényezők | Vizsgált évek |
Felhasználható szabad Bevételek Kiadások: Áruberendezésre Működésre Kamatfizetésre Adóra Hiteltörlesztésre Kiadások összesen: Cash-flow évi egyenleg Egyenleg a vállalkozás kezdetétől (záró pénzeszköz) Finanszírozási szükséglet | 2003 2004 2005 2006 1.000 12.500 13.750 15.000 16.250
8.125 8.937 9.750 10.562 2.875 3.162 3.450 3.737
|
FOLYAMATOSAN FIGYELEMMEL KELL KÍSÉRNI A TERV ÉS TÉNY ADATOK ALAKULÁSÁT, ÉS AMENNYIBEN SZÜKSÉGES, MÓDOSÍTANI KELL A TERVET, IGAZÍTANI KELL A VÁLTOZÓ KÖRÜLMÉNYEKET. A BECSLÉSEK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYSZÁMOKKAL ÖNMAGÁBAN IS ELEMZÉSRE ÖSZTÖNÖZ.
VAJON AZ ELTÉRÉS KEDVEZŐTLEN-E A VÁLLALKOZÁS SZÁMÁRA AVAGY KEDVEZŐ? MI AZ ELTÉRÉS OKA?
Az üzleti terv részét képezi az első év végére elkészített zárómérleg, amely megmutatja, milyen eredményt ért el a vállalkozás. A zárómérleg a bank számára is fontos annak érdekében, hogy lássa, érdemes-e a vállalkozásnak hitelt folyósítani.
KOCKÁZATI TERV
Minden vállalkozásnak - mivel versenykörnyezetben működik - szembe kell néznie a lehetséges veszélyekkel. A vállalkozóknak a lehetséges kockázatot fel kell ismernie és hatásos stratégiával fel kell készülnie a kockázat kezelésére.
A kisvállalkozások életére ható kockázati tényezők:
A kockázat kezelésének módszerei
1.9. A kisvállalkozások menedzselésének koncepciója
Vezetés: az emberi és anyagi erőforrások összehangolása meghatározott célok elérése érdekében.
A vállalkozónak ki kell tudnia alakítani az egyénekből egy csapatot, ugyanis a feladatok végrehajtása egyre inkább összehangoltságot, csapatmunkát igényel.
A vállalkozó általános vezetői feladatai:
Bármilyen kicsi is egy vállalkozás, menedzselési koncepcióval mindenképpen rendelkeznie kell!
(Tartalomjegyzék)
Kisvállalkozói hitel igénybevételéhez.
A hitelpályázat elkészítésének szempontjai.
A./ Eredménykimutatás:
B./ Vagyonkimutatás
A KÖLCSÖNBŐL MEGVALÓSULÓ FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA
Tervezett befejezési időpont.
A FEJLESZTÉS TERVEZETT ANYAGI - MŰSZAKI ÖSSZETÉTELE (e Ft)
A FEJLESZTÉS PÉNZÜGYI FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSA (e Ft)
A.: - saját erő (kp, építőanyag)
B.: - MNB forrású kisvállalkozói kölcsön
A KÖCSÖN FOLYÓSÍTÁSÁNAK, LEJÁRATÁNAK ÜTEMEZÉSE
Folyósítás tervezett kezdési időpontja:
Törlesztés kezdete:
Törlesztés vége:
Lejárati idő (év):
Törlesztés ütemezés:
A VÁLLALKOZÁS TERVEZETT JÖVEDELMEZŐSÉGE
(jelenlegi árszinten a hiteltörlesztés időszakára)
(e Ft)
Bevételek tervezett megoszlása mátrix (……. év) e Ft
FEDEZETKÉNT FELAJÁNLOTT BIZTOSÍTÉKOK
A./ Jelzálog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése a fejlesztés keretében megvásárolandó ingatlanra
B./ Hitelgarancia Rt készfizető kezessége
Pályázó kijelenti, hogy tartozása nincs és hitelkérelme nincs folyamatban.
A pályázó büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a kérelemben foglaltak tényadatokon alapulnak, és a valóságnak megfelelnek, továbbá, hogy a kölcsönből megvalósítandó fejlesztés a hazai környezetvédelmi előírásoknak és szabványoknak megfelel.
Kelt:…………………………….
………………………….
aláírás
Mellékletek
![]() |